A hentes csókos marhaszeletet adott, hátrament érte egészen a harmadik kamráig. Amikor mellé került egy háromba darabolt szép velős csont, meg is volt minden gyógyító alapanyag, amire vágytunk. A fűszertojásba a nagy fazék aljára a marhaszelet és a csontok mellé pottyant pár szem bors, néhány gerezd fokhagyma és négy egész babérlevél. Az egészet nyakon öntöttük hideg vízzel, szórtunk rá egy jó evőknél sót és fedő nélkül főzni kezdtük. Miután a víz felforrt, leszedtük a felszínén felgyűlt szürkés habot, majd lefedtük, s a legkisebb lángon 3 órára ott felejtettük.
Mire újra eszünkbe jutott, el is készült a csodás alaplé.
Meglehet, holnap majd főzünk bele némi leveszöldséget, de ma úgy élvezzük, ahogy a felejtés a fazekunkba kerítette.
